Jön, jön, jön! Január 13-tól újra látható A Mosoly országa!
Kelt: 2023.01.05 Tót Rózsa
Egy legendás operett, két távoli világ, három parádés szereposztás a Budapesti Operettszínház műsorán, a világhírű brit operarendező, Stephen Medcalf rendezésében.
Fotó: Juhász Éva
Bécs és Kína, jin és jang, két világ, két társadalom, két lélek sorsszerű találkozása. Győzhet-e a szív az ész felett? „A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről.
Sokak örömére januárban visszatér az Operettszínház Nagyszínpadára az operettirodalom operai igényességgel megkomponált gyöngyszeme, Lehár Ferenc világszerte ismert operettje, A mosoly országa, amely 1929 óta hódítja meg dallamaival a nagyérdeműt.
Stephen Medcalf brit rendezőnek nem ez volt az első találkozása A mosoly országával, hiszen pár éve rendezte meg Lehár Ferenc operettjét a bajorországi Landestheatre Niederbayern színházban. "Ez az egyik kedvenc darabom, több mint egy operett vagy opera, ez egy nagyszerű zenés színházi darab. A legtöbb operett üzenet azt sugallja, hogy a szerelem valahogy utat tör magának, de A mosoly országának éppen az az üzenete, hogy a szerelem nem biztos, hogy utat talál magának. Ez pesszimistán hangzik, de egyben jelzi is, hogy önzetlenségre, toleranciára van szükségünk és arra, hogy kompromisszumokat tudjunk kötni annak érdekében, hogy egy kapcsolat működni tudjon. A darabban két teljesen különböző világ jelenik meg: Bécsben a jin, Kínában a jang világa. Létezik egy nagyon nőies, sötét bécsi érzelmes világ, és egy nagyon színes, racionális, kemény vonalú kínai világ. A fényekkel, formákkal, színekkel ezt a két különböző világot teremtjük meg a színpadon. Látni fogjuk, hogy Lizának mennyire nehéz megérkeznie ebbe a kínai világba, és fordítva Szu-Csongnak is a bécsibe."
Fotó: Juhász Éva
Túri Erzsébet díszlettervező és Berzsenyi Kriszta jelmeztervező a látványban valósította meg a rendező elképzelését. Az előadás egyik különlegessége a több mint nyolc perces önálló koreográfia, a kínai- szvit, amely a tánc nyelvén meséli el a történetet, Bajári Levente koreográfiájában.
Fotó: Mahunka Balázs
A hármas szereposztás igazi sztárparádét nyújt: Szu-csong herceg szerepében Vadász Zsoltot, Homonnay Zsoltot és Ninh Duc Hoang Longot, Liza szerepében Fischl Mónikát, Bordás Barbarát és Kiss Dianát, Mi szerepében Szendy Szilvit, Széles Flórát és Bojtos Lucát, Hatfaludy Ferenc gróf szerepében pedig Laki Pétert, Dénes Viktort és Erdős Attilát láthatja a közönség.
Fotó:Juhász Éva
Megosztás:
