10. Szemrevaló Filmfesztivál

 

Mindig is szerettem művészmozikba járni, valahogy van egy sajátos hangulat, ami belengi ezeket a mozikat. A hétvégén két filmet néztem meg a Művész moziban a Szemrevaló|Sehenswert 2021 filmfesztivál keretein belül, mely október 7-17 között hozza el a legújabb német, osztrák és svájci filmeket a közönségnek.

 

 

 

Ennek a filmnek már a trailere is a szívembe lopta magát, már tudtam, hogy sokat fogok nevetni közben. Nem tévedtem.

Romantikus, vicces, közben pedig egy éles szatíra az 1980-as évek Svájcáról, annak titkosrendőrségéről, politikáról és a színházi világról.

Hősünk óriási utat tesz meg a film végéig, igazán sokat fejlődik, teljesen felszabadítja magát önnön börtönéből, és persze mi más lehet a megoldás kulcsa, mint a szerelem. Hiszen mindenki arra vágyik titkon, hogy társat leljen és viszonozzák érzéseit.

Sokan szerepet játszanak, hogy ne kelljen állandóan önmaguknak lenni, de mi van akkor, ha éppen a szerepjáték miatt válnak éppen önmagukká. Az, hogy közben saját magunkat is megtalálhatjuk a szerelem meglelése közben, csupán a hab a tortán.

Jó szívvel ajánlom a filmet, hazafelé végig mosolyogtam a nem létező bajszom alatt.

 

 fotó:MOSKAU EINFACH! ©Arsenal Filmverleih 

 

 

 

 

Ragyogóan szellemes, végtelenül szürreális.

Amikor bementem a moziba, csak azt tudtam, hogy egy Erich Kästner könyvéből készült filmet fogok látni, már ismert nagy német színészekkel. Akkor még nem sejtettem, hogy egy igen zseniális és valószínű még napokig letargiába taszító művet fogok látni a vásznon.

Főszereplőnk első pillanatban elrabolta a szívem, útját és élet értelmét nem teljesen lelő Jakob Fabian bordélyokban folytja bele önmaga létezésének elviselhetetlen könnyűségét, ahol végül, mint minden valamire való szerelmi történetben, és mint ahogy az életben is lenni szokott, egy lány tölti meg értelemmel mindennapjait.

Mindeközben a történelmi események szépen fel-fel bukkannak a filmben, hol csak plakátok formájában villannak fel, hol utcán masírozó katonaként, hol a szereplők után kémkedő alakokként, szépen alattomosan csepegteti be tudat alatt a történelem szörnyeit.

A film zenéje is az első pillanattól borzolja a kedélyeket, tökéletesen vezeti be a nézők lelkét a film hangulatába egészen az utolsó filmkockáig, a címsor végéig.

Nagy volumenű kérdésekre irányítja a reflektort a mű. Élet és halál, dekadenciába csomagolt üres emberi sorsok. Szegényen és boldogan élni, vagy legyen meg mindened, cserébe boldogtalan leszel a végén úgyis. Szerelem. Árulás. Megbocsátás. Újrakezdés.

Amikor kijöttem a moziból, valaki mondta mögöttem, hogy ez egy három órás film volt. Bevallom, fel sem tűnt. Teljesen elmerültem a mélységébe, magával ragadt a cselekmény és a karakterek sodrása, de nem fullasztott meg. A végére megtanultam úszni.

 

További információk: www.szemrevalofesztival.hu

 

írta: Tót Brigitta

fotó: Tót Brigitta