Fantasztikus hangzás és látvány – az Attila opera a Margitszigeten
Kelt: 2022.08.02 Tót Rózsa
Legendák, titkok, múlt és jövő. 400 nm ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán. Attila, a hun király alakját a népszerű basszus, Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo vagy Jonas Kaufmann.
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. E Nagy Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem.
Verdi remekművét a Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatója 1846. március 17-én volt a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon épp a Margitszigeten mutatták be először, 1972-ben, majd 2004-ben is. A legendás mű, most, közel 20 évvel később, nem csak új, fantasztikus szereposztással, hanem világszerte egyedülállónak számító, animációs filmes hatással, grandiózus LED-díszlettel elevenedik meg a természet ölelte óriási térben.
“Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere. “Modern vizuáltechnológiával, padlótól az égig nyúló ledfalakkal, a klasszikus díszletelemeket felülmúló, hihetetlen részletességű animációs szcenikával megidézni, sőt, életre hívni egy 1500 évvel ezelőtti kort nagy kihívás. Lebilincselő élmény.”
Az előadás színpadra állításában nem csak a rivalda fényben, hanem a háttérben is a szakma legjobbjai vesznek részt. A rendező Aczél András mellett, a garantáltan felejthetetlen világítás és látványterv megálmodója Madarász János, Madár, a jelmeztervező Erkel László, Kentaur, a koreográfus pedig Feledi János. Kreatív tanácsadóként pedig Dobó Katát hívják segítségül.
A Dénes István karmester vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével színpadra álló nagyszabású operabemutatóhoz kapcsolódóan augusztus elején egy történelmi kiállítás is megnyitja kapuit a Víztoronyban. A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben összeállított tárlat, a legendás uralkodó életéről szeretne átfogó képet adni az érdeklődőknek, és kontextusba helyezni a mű cselekményét az előadásra érkezőknek, ízelítőt adva a hun korból, a hunok kultúrájából, harcmodorából. Az opera és a valóság kapcsolatáról, a honfoglalásról és Attila haláláról is megtudhatunk érdekességeket.
Igazi komplex, gondolatébresztő élmény ez, ami történelmünk egy apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját a jövő köntösébe csomagolva tárja a nézők elé.
